Conscripția Contelui Antal Cziráky din Transilvania (1819–1820)

Conscripția czirákyană a fost inițiată de administrația imperială austriacă în Transilvania pentru a reglementa raporturile dintre proprietarii nobiliari și iobagi.[1]

Conținutul

Conscripția este structurată în trei părți. Prima parte conține răspunsurile la nouă întrebări în limbile maghară și română.[2] Partea a doua este o listă a capilor de familie cu sesiile lor. A treia parte conține comentariile și obiecțiile proprietarilor de terenuri, precum și beneficiile și obligațiile localității identificate în interogatoriul de la prima parte.

Partea întâi: interogatoriul

Întrebările sunt redactate în limba maghiară, iar răspunsurile sunt consemnate în două coloane. Cea din stânga este scrisă în limba maghiară, iar cea din dreapta într-o transcriere fonetică a limbii române folosind regulile de pronunție a limbii maghiare.

  1. Urbariumul precedent.

    Vallyon és minémü Urbárium vagyon ma follyamatban, és az miolta hozatott bé?
    Urbárium nits pune á=mu nám ávut, nyits á mu nu avém.
    Urbarium nici până acum n-am avut, nici acum nu avem.

    Majoritatea localităților nu aveau la momentul conscripției un urbarium. Răspunsul era de regulă de tipul
  2. Tributurile și serviciile datorate de țărani proprietarilor și de când sunt practicate.

    Ahol pedig most semmi Urbarium nintsen az adozások és a szolgálatok a parasztoktól az azok eránt költ edgyezések szerént vétettenek é fell, vagy pedig az ez eránt költ edgyezések mitölfogva kezdöttek és vétettekbé? Vallon a mostani Contractusok vagy Urbarium elött másak nem voltanak é és ha voltanak azok millyenek voltak, és amostani kötelezésbéli szokás mikor kezdödött el?

  3. Taxele percepute și cum sunt colectate.

    Ahol semmi urbárium vagy edgyezés nintsen a bévett szokás szerént valo adózások miben állanak, és azok mikor és mi módon hozattak bé?

  4. Sarcinile și beneficiile localității.

    Egygyenként ezen Helységnek minémü terhei és hasznai vagynak?

  5. Pajiștile și locurile de păscut.

    Egy egész telken lako Colonusnak hány és millyen szánto, és kaszállo réttyei vagynak és mindenik hold föld hány bétsi mérön, és vallyon a kaszállo réten leheté sarjutis tsinálni?

  6. Zilele de muncă datorate de șerbi cu mâinile și cu vitele.

    Eddig elé külön külön minden szolgálo ember hány napi szolgálatott tett, és azokat hány jármos marhával tette, továbbá a menetelek és a jövetelek szolgálattyokban belé tudattaké vagy nem?

  7. Dijmele în natură și dările în bani percepute de stăpânii de moșie.

    Vallyon az urbarialis dézma vagy ahol eddig szokásban volt a kilentzed miolta és nevezetesen mikből adatott, és vallyon ezen tized vagy kilentzed adása más uradalmakban szokásban vagyoné? Effelett a parasztok ezenkivül más dáciák szine alatt a földös uraknak esztendönként mit adtanak és nevezetesen amit a földös úr ezen szin alatt kész pénzül vagy naturaban töllök fell vett mikböl állott?

  8. Parcelele de teren existente în hotarul localității și cum sunt folosite.

    Ezen Helységben hány puszta telkekk vagynak, azok miolta, miokbol és kikk által használtattnak?

  9. Pădurile și drepturile de folosire.

    Vallyon a szolgálo emberek az erdölést ugy használhattyák é hogy abbol kereskedhessenek is, és továbbá az uraságnak a Helység határán kívűl lévő erdejét használhattyák é és végre a telkeknek szabad ell adása és vevése szokásban van é?

Referințe

  1. Liviu Botezan. Importanța conscripției Czirákyene pentru studierea sesiilor iobăgești și a obligațiilor țăranilor aserviți din Transilvania, între 1820–1848. Anuarul Institutului de Istorie “George Bariţ”, seria Historica 41: 41–84. Cluj-Napoca, 2002.
  2. Tibor Besze. Jobbágyélet az egregy és az almás vidékén 1820-ban. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Historiae XXXVI (2007) 169-192